Semmi ostobaság! Csak száradni húzodtam ide. Ha lenne bármi más hely, higgye el, ott lennék. Ahogy az eső alábbhagy, eltűnök. Maga aztán elég furcsa, tudja?
-Meg tudom érteni, miért ezt az életet választottad. De ez az élet nem élet.
Nincs más élet, amit magaménak mondhatnék.Úgy látom, maga nem is ismert másfélét...Szóval egyezséget javaslok. Mivel mindketten indultunk a nagy versenyen,
amelyikünk előbb hal meg, a másik virágot visz a sírjára. Mit szól? Ez az eső... Szentimentális leszek tőle.Nem is tudom, ez miért fontos, csak szeretem a virágokat...
És nem hinném, hogy valaha kapok... Végül is, magam vagyok.Ez az egy közös bennünk, nem? Mindketten magányosak vagyunk. Na ja. Összevissza fecsegek. Felejtse el...
-Megteszem. Viszek neked virágot,ha ezt túlélem. De nem reménykedem.
