Kicsit érzékeny meg képlékeny, ez a kétségem.
Hiába úszok kékségben mégis úgy érzem csak sötétségben,
annak is a sűrűjében. Nem akarom hogy elrémítsen, de olykor
elmegy az életkedvem. Egy színtelen rózsakertben egy szívtelen kor.
A gondolatok sokasága eltipor, mindahányszor nem vagyok elég bátor.
Nem látom az erdőt attól az egy fától és még el is eredt az a komor zápor.
Ilyenkor lennék Veled jámbor, százszor és százszor … nem kellene más csak is a mámor.
