Csak várok, csak várok a fejembe előtörnek a csalfaságok.
Ilyenkor mást nem is nagyon látok, szomorúságok és bántások.
Ezek csak átkok nehezen áttörhető rácsok, peregnek az órán a számok.
Némán tátogó bábok, szokások, vonzások kedves kis hazugságok.
Nagyon fázok.
Nem játszom, csak próbálok hogy elmúljanak azok az apróságok.
