Végre eggyel kevesebb, gondoltam magamban. Sikerült kihúzni egy újabb évet, alig hogy belemerülnék eme üdítő érzésbe.... kocognak a pezsgőspoharak. Mindenki ölelgeti a másikat és boldog új évet kíván, én csak a poharamat öleltem. És próbáltam mosolyogni. Most újból, előröl kell kezdeni, megint.
Ahogy belegondoltam ebbe, elszállt minden felszínes jókedv. Hiányzott egy két embernek a jelenléte, akikkel eltöltöttem volna úgy igazán, csak látni pár tekintet, amikre vágytam volna.
Azonban ez is csak egy év, olyan mint a többi.
Én is mint a többi ember, átpörgettem a fejembe ezt az évet. Nem baj hogy véget ért, voltak meseszép pillanatok, voltak rosszak....de itt vagyunk.
Megéltem életem eddigi legjobb napját, boldog voltam önfeledten legalább 24órát.
Majd megéltem pár igazán rossz dolgot is, csalódtam olyanokba akikbe nem kellett volna. Nem kaptam meg azt amikre vágytam.
Önző vagyok, de hát ki ne akarná a másik felét megkapni.
Idén nem leszek önző, idén beletörődött leszek.
Legyen ez az év a szélsőségek éve, a lelki és szellemi kitöréseké... legyen ez az év hardcore.
