benice in wonderland

The mortal human form and it's immortal spirit quest to find purpose and unconditional love Even hearts that pump the blackest blood must find nourishment The mortal human form exists for such a short time It needs to find hope to keep it's spirit alive The human form will one day be mourned but…

 Kifogyott a gáz a gyújtómból. Nem tud mást csak szikrázni, nem ég benne az élet tüze. Én is kifogytam, üres húsdarab lettem. Nem tudok mást csak beletörődni, nincs már bennem élet.

Égetem az Istent, alázom az ÖrdögötEngem nem ítéltek, ez lesz a börtönöd Szúrhatjátok mindketten, akkor isszaros az öltönyöd... Hiába bűvölöd én vagyok akiösszeköt...

 - Hiányzik?   Mi?   - A munka.   Nem tudom. Nem. A pénz hiányzik, hogy elmehessünk innen.   - Ezek a szegény lányok,akiket úgy cseréltél és dobáltál mint a gumit... De hogy-hogy velem sose csináltad úgy?   Mert téged szeretlek. Őket csak megbasztam.…

 -Gyerekeket szeretne?   Nem, de beszéltünk róla.   -A fickóval aki elhagyta? Azzal aki azt hitte hogy ön egy önelégült kurva.   Nem hagyott el. Én dobtam ki.   -Jah. Kitaláltam. Hogy vált ilyen keserűvé?   Eltölt valakivel hét évet, azt hiszi számít…

de együtt, legalább ketten vagyunk magányosak

 Semmim sincsen, annyira nincsen semmim. De az csakis az enyém, így enyém minden semmi. Az összes mindenem a semmi. Pedig voltak álmaim, vágyaim...voltak tárgyaim, emlékeim. Voltak barátok is, gondolatok, érzések... még pénz is volt meg jövőm. A legszomorúbb hogy Valakim is…

 Kiégetett hosszú napok, érzelmileg és értelmileg sekélyes semmit mondó kémiai mámor. Valami ilyesmi lehetett a múlt, megfáradtam az önpusztításba. Most pihenünk és reménykedünk, abban hogy elszakadjak innét. Kell a változás, nem az apró hanem a radikális, szélsőséges.…

 Elsöpröm a hitet, kivégzem a reményt, megölöm az Istent, eltiprom a Gonoszt. Jót csak akkor lehet tenni ha azt hagyják, rosszat akármikor. Ez elszomorít engem, az viszont vigasztal hogy annyira mélyen vagyok hogy ha még egy picit lejjebb esek, akkor már fent leszek... körbeértem…

 Az igazságot keresem, ezért a káoszt keresem. Az igazságot akarom, ezért a káoszt akarom. Nem akarok kifogásokat, érveket, logikát, terveket, csupán élni igazságosan.... a káoszt akarom. Azt akarom hogy úgy bánjatok velem ahogy azt a Káosz tenné. Nem mérlegelne és én sem,…

 Nehéz felfogni és megérteni, nehéz belenyugodni. Nem is akarok, nem akarom elfojtani most magam... mikor megtanultam újra levegőt venni. Hiányzik a illata...keserű így az élet íze. Segíts...

nem lehetnem kellnem jó...Ő kellkész,szakadjon a jég.Temessen maga alá..de akkor is Ő kell.

 What is hardcore? Is hardcore rough? Is it tough? Is it coming from hell... satan's voice? Is it a white thing? A male thing? Big? Commercial? Small and independent? What's left of it? Mainstream, speedcore, early, darkcore, rave, terror, industrial, breakcore.... what the fuck? What happend?…

 Szívtelen dolog a várakozás, jól jönne egy kis tudatos változás, mert ez a fajta ábrándozás És próbálkozás, kikezdi a lelkem. Várom hogy teljen az időm, folyton az órám lestem. Sokat nem tettem, mert nem mertem, valahogy sejtem, keskeny ez az út ha mi ketten Egy testben…

 El akarok menni, távol a világtól. Eldugott helyre ahol nem bánt semmi se. Mikor kezdenék élni, mert úgy érzem boldog vagyok...akkor az itthon már nem otthon. Vágyódom arra hogy részese lehessek egy közösségnek,csoportnak, családnak, párnak. Nehéz kordában tartani az…

 Csak várok, csak várok a fejembe előtörnek a csalfaságok. Ilyenkor mást nem is nagyon látok, szomorúságok és bántások. Ezek csak átkok nehezen áttörhető rácsok, peregnek az órán a számok. Némán tátogó bábok, szokások, vonzások kedves kis hazugságok. Nagyon fázok.…

 Kicsit érzékeny meg képlékeny, ez a kétségem. Hiába úszok kékségben mégis úgy érzem csak sötétségben, annak is a sűrűjében. Nem akarom hogy elrémítsen, de olykor elmegy az életkedvem. Egy színtelen rózsakertben egy szívtelen kor. A gondolatok sokasága eltipor,…

 Bár a múzsa csak árnyképszerű, számomra teljesen egyszerű, Ő igazán meseszerű, ez alapvetően tényszerű. Ezt most ésszerű egy célszerű verssel... A tudtára adni, egy kellemes érzést előcsalogatni. Tudom ezt egy kicsit nehéz befogadni, segítek válogatni, A szívedet…

 Sok színű szemedben, néha teljesen elveszek. Veled az élet felrezeg,erősen felpezseg, lehullanak a jelmezek, az idő szépen lepereg. Valami ilyesmi egyveleg, amikor a szemedbe meredek. Ettől teljesen megveszek, már semmit se tervezek, de mindent megteszek hogy Veled lehessek.

 Az éjszaka valamit láttam, közben egy picit fáztam, a lelkembe nagyon mélyre ástam, miközben láttam ebben a lányban, amit eddig még soha senki másban. Ott az ágyban, rögtön felment a lázam, de már kevésbé fáztam, az édes ízét éreztem a számban. Vele lennék örökre…

 Mikor két erő találkozik, akkor abból sok minden kiforrhat. Felerősíthetik, kionthatják, elnyomhatják egymást, azonban létre is hozhatnak valami új dolgot. Az nagyon jó érzés. Az engem érő erő felmelegít, kinyit, változtat...inkább formál, segít, elbűvöl és még…

 Hatalmas reccsenés rázta meg a hevesen zakatoló szívet, a szív azonban csak erősebben kezdett el dobogni... mintha új lenne. Egy érzés kalapácsként törte le róla a sok rozsdát és mocskot. Tanulni kell dallamosan játszani vele, a külvilág felé.

 Te voltál az éjszaka, aki édes ölelésével elaltatott. Te voltál a hajnal, aki gyönyörű pillantásával feltámasztott. Igaz ez még csak álom volt, az este ennél sötétebb volt, a reggel meg hidegebb. Amikor egyedül vagyok a tömegbe, mindig azon gondolkozom... túlságosan is…

 Sokat nézem az arcát, próbálom belevésni minden egyes apró részletét az agyamba. Sokat nézem az arcát, mert kellemes ez a fajta szépség a lelkemnek. Sokat nézem az arcát, mert a szívemmel szeretem.

 Egyszer volt hol nem volt, volt egy meseszerű világ, ahol nem létezett más csak az ég és a tenger. Ennek a két népnek volt egy lánya és egy fia...az Óceán lánya és a Hold fia. Mind a ketten a másik birodalmára vágytak, meg akarták ismerni. Ezért egyszer úgy gondolta a…